" “Törés”
A plasztika 2020-ban kezdődő, és azóta is tartó társadalmi, és morális drámákra reflektál (COVID, háború, létbizonytalanság, én-kép csorbulások egyéni és globális szinten is…).
Nagyon egyszerű formanyelv jellemzi a munkámat. Szimbolikáját az általunk legtökéletesebbnek vélt geometrikus alapforma a kör adja, ami ebben a kontextusban az emberi tudat által teremtett mesterséges világ tökéletesnek hitt mivoltát jelképezi. Stabilitása két éve fokozatos kilengésnek és “törésnek” van kitéve. Ez sok esetben komolyan megkérdőjelezi lét-képünk biztonságának határait. A plasztika anyaga carrarai márvány, amibe egy reflexiós üveg került beépítésre. Ennek a geometrikus deformációja a benne tükröződő világot és a szemlélőt helyezi kapcsolatba, ezzel közvetítve a “törés” érzetét. A befogadó interakcióba léphet a plasztikával és az abban megjelenő világgal."